Folytassuk világ körüli stadiontúránkat. Ezúttal elsöként Mexikóba repülünk!

Estadio Azteca - Mexikóváros, Mexikó

1970. június 21. Brazília - Olaszország 4:1 (1:1) Nézőszám: 107 000

1986. június 29. Argentína - NSZK 3–2 (1–0) Nézőszám: 115 000

A legmagasabban lévő vb-stadion. A tengerszint felett 2200 m magasan elterülő Mexikóvárosban lévő Azték stadion, a riói Maracaná mellett a másik stadion, ahol kétszer is rendeztek döntőt. Viszont az egyelten, ami három vb-nek is otthont ad majd, hiszen 2026-ban is rendeznek majd itt mérkőzéseket. Igaz, akkor már nem a döntőt, de megkapták a nyitómérkőzést! 

Mexikó a 60-as évek elején elnyerte az 1968. évi nyári olimpia, és az 1970-es labdarúgó világbajnokság rendezési jogát is. Az olimpiai stadion már állt, az Azték stadion pedig már épült. A hatalmas aréna 1966-ra készült el. Befogadóképessége 107 000 fő volt. Jelenleg 87 500, amivel Latin-Amerika legnagyobb stadionja. A mexikói válogatott mellett a Club América az a csapat, amelyik a kezdetektől itt játssza hazai mérkőzéseit.

Az olimpián a futballtorna döntőjét játszották itt, ahol Magyarország 4–1-re diadalmaskodott Bulgária ellen, és lett ezzel harmadszor is bajnok. Az 1970-es vb-re azonban nem sikerült kijutnunk. 1986-ban igen, de abban nem volt köszönet. 1970-ben kilenc mérkőzést játszottak itt. A Pelé vezette brazil válogatott rendkívül magabiztosan ért fel a csúcsra. Azt a csapatot minden idők legjobbjának is tartják. Az elődöntőben itt játszották a másik olyan meccset, amelyiket a londoni angol-magyar mellett az évszázad mérkőzéseként emlegetnek. Az Olaszország – NSZK párharc drámai körülmények között, hosszabbítás után 4–3-as olasz győzelemmel ért véget. A döntőben nekik sem volt esélyük a brazilok ellen. Az 1986-os világbajnokság rendezését eredetileg Kolumbiának ítélték oda, akik azonban anyagi nehézségek miatt később lemondták azt. Mexikó vállalta, hogy megrendezi a már 24 csapatos tornát. Kitartottak emellett, annak ellenére, hogy 1985-ben pusztító földrengés rázta meg az országot! A stadionok épek maradtak, a tornát le tudták bonyolítani. Az Azték stadion a döntővel együtt nyolc mérkőzésnek adott otthont. Itt történt Diego Maradona „Isten keze” gólja Anglia ellen, valamint a legendás szóló gólja is, amelyet minden idők legszebbjének tartanak. Ennek is, és az 1970-es olasz-német mérkőzésnek is emléktáblája van a stadionban. Azóta játszottak itt különféle futball eseményeket, NFL meccseket, nagy koncerteket is. Megannyi Mexikó-USA párharc otthona. 1999-ben a Konföderációs kupán a hazai mexikói válogatott győzni tudott, Brazília ellen. Csakúgy, mint a 2011-ben az U17-es világbajnokságon is. Mexikóban az emberek futballimádata miatt a telt ház szinte mindig garantált!

Olympiastadion - München, NSZK

1974. július 7. NSZK - Hollandia 2:1 (2:1) Nézőszám: 75 000

Mexikóhoz hasonlóan, pár évvel később az NSZK is nagy fába vágta a fejszéjét. Az 1972. évi nyári olimpia mellett elnyerték az 1974-es labdarúgó VB rendezését is. A stadionok nagyrészt álltak már. Münchenben a két helyi klubcsapat, a Bayern, és az 1860, addig a Grünwalder Stadionban játszott. A csapatok egyre növekvő népszerűségé miatt már egyébként is időszerű volt egy új stadion építése. 1972-re, az olimpiára készült el. A könnyűszerkezetes tető a maga nemében forradalmi megoldás volt. Hivatalos kapacitása 75 000 néző, de később nem nem ritkán 80-90 000-es tömeg is összegyűlt. Természetesen itt rendezték az ünnepségeket, az atlétika versenyeket, és a futballtorna döntőjét. A legszebb magyar emlék innen Balczó András öttusában aratott győzelme. A futball válogatottunk sajnos a döntőben 2–1-re alulmaradt a lengyelek ellen. De szép emlékként marad meg a Brazília elleni 2–2, vagy az NSZK elleni 4–1.

1974 tavaszán, a vb előtt az Újpest is vendégszerepelt itt. A Bayern elleni BEK elődöntő visszavágóján, 3–0-ás sikerével a bajor csapat jutott a döntőbe, amit meg is nyert. Hamar a német, és a nemzetközi futball egyik meghatározó helyszínévé vált. Megannyi nagy mérkőzést, emlékezetes pillanatot jegyezhettünk fel. Az 1974-es világbajnokságon öt mérkőzést játszottak itt. A döntőben a házigazda nyugatnémet csapat felülmúlta a Johann Cruyff vezette totális futballt játszó Hollandiát. A narancsmezes csapat tizennégy év múlva már győzelemnek örülhetett, amikor 2–1-re legyőzték a Szovjetuniót, és Európa-bajnokok lettek! Marco van Basten káprázatos kapásgólját azóta is mindenki emlegeti. Az NSZK és a német válogatott sokszor játszotta itt hazai meccseit. Utoljára 2001-ben, amikor Anglia súlyos, 5–1-es vereséget mért rájuk. Három BEK/BL döntőt is játszottak itt. 1979-ben a Nottingham Forest a Malmö ellen először ért fel Európa trónjára. 1993-ban az első Bajnokok Ligájára átnevezett döntőben az Olympique Marseille, egyetlen francia győztesként a Milan ellen diadalmaskodott. 1997-ben pedig a német Borussia Dortmund némi meglepetésre 3–1-es győzelmet aratott a Juventus felett. 2002-ben, és 2022-ben is atlétikai Európa-bajnokságot rendeztek itt. Az évek során a stadion egyre elavultabbá vált. 2002-ben a város, és a klubok egy teljesen új stadion felépítése mellett döntöttek. Az Allianz Arena 2005-re készült el. Az Olympiastadiont nem bontották el, hanem elsősorban koncerteket, és egyéb rendezvényeket rendeznek itt. Szabadon látogatható, ingyenesen is.

Estadio Monumental - Buenos Aires, Argentína

1978. június 25. Argentína – Hollandia 3–1 (1–0, 1–1, 2–1) Nézőszám: 72 000

A nagy futballhagyományokkal rendelkező Argentína már korábban is szeretett volna világbajnokságot rendezni. Az 1978-as rendezést hosszú várakozás után végre nekik ítélték. Több stadiont is fel kellett építeniük. Az Estadio Monumental már 1938 óta állt, a VB-re csak felújítani kellett. 74 000-es kapacitásával Argentína legnagyobb stadionja, és a kezdetektől a River Plate otthona. A világbajnokság előtt két évvel katonai puccs történt az országban, emiatt több válogatott a visszalépést fontolgatta. Végül mindenki részt vett. Kilenc mérkőzést rendeztek itt, a döntőt is beleértve, ahol a házigazda Argentína először lett világbajnok. Szomorú emlék fűz ide minket. Az argentinok első ellenfele itt a Monumentalban, a magyar válogatott volt. Hiába vezettünk már az elején, az ellenfél fordított, ráadásul a két legjobb játékosunkat, Nyilasi Tibort, és Törőcsik Andrást is kiállították.

A világbajnokság után a River Plate, és az argentin válogatott mérkőzésein rendszeres volt a telt ház. Az abszolút nézőcsúcs azonban még a vb előtt, az 1975-ös River Plate – Racing Club bajnoki döntőn történt, ahol 100 000 ember tombolt a lelátón. 2011-ben Copa América döntőt is rendeztek itt, ahol a szomszédos Uruguay nyert Paraguay ellen. 2015-16-ban nagyszabású felújítás történt. A River négyszer nyert Libertadores-kupát. 1985-ben az Argentinos Juniors is itt játszotta a döntő első meccsét. Egy évre rá már a River ünnepelhetett itt, amit megismételt 1996-ban, és 2015-ben. Legutóbb 2018-ban, az utolsó oda-visszavágós döntőn tudtak nyerni, az ősi rivális Boca Juniors ellen. A visszavágót azonban biztonsági okokból nem a Monumentalban, hanem Madridban, egy másik vb-döntő helyszínén rendezték.